2014. április 3., csütörtök

21. fejezet - This is the end??

Sziasztoook! Itt az új rész új külsővel együtt! Ne haragudjatok a sok várakozásért :D Jó olvasást!

****************************************************************************


     *Louis szemszöge*


Felrohantam az emeletre be a fürdőbe és magamra zártam az ajtót. Igen , most jött el az a pillanat, hogy komoly döntést kell hoznunk. Vagy megpróbálunk egyetértve megbeszélni normálisan a dolgokat vagy vége! Igen ott van a több ezer rajongó akikért ezt az egészet csináljuk, meg persze mert szeretjük ezt csinálni, de ezt mindenki meg kell értse ,hogy nem mehet így tovább. Egyszer csak gondolataimból egy kopogtatás zökkentett ki.
- Amy vagyok! Bejöhetek? - kérdezte az én gyönyörű barátnőm, akire jelen pillanat picit mérges vagyok , de nem foghatom rá hisz ez nem az ő hibája.
- Várj, nyitom. - nyúltam a zár után.
- Louis a srácok oda lent még mindig vitatkoznak és már próbáltuk Rachel-el lecsillapítani őket de nem megy! Segítened kell! - ölelt meg Amy.
- Hát nem tudom. Figyelj amit mondtam, azt komolyan gondoltam ha nem tudunk együtt dolgozni és erre rámegy a barátságunk akkor hagyni kéne ezt az egész "One Direction" dolgot. Hisz a banda neve is azt jelképezi hogy mindig egy irányban haladunk sosem térünk el. De ez így már nem egy írány hanem öt.....
- Jajj Lousi...Lehet hogy igazad van. 
- Figyelj, ha menteni akarjuk a menthetőt ami pedig a barátságunk, akkor a bandát , mint zenekart fel kell oszlatnunk. - hoztam végül bölcs döntést.
- És figyelj, úgy is annyi baj van mostanában mi lenne ha csak szüneteltetnétek a dolgot.Azt mondják az idő megold mindent. - Mondta Amy ezt a még bölcsebb dolgot, ezzel eldőlt, hogy mi lesz. Próbára fogom tenni a fiúkat. Ők azt fogják hinni sőt mindenki hogy a banda örökre szétvált, ezzel megőrizve  még is a barátságot, és ha a kedélyek kicsit lecsillapodnak és úgy látom hogy minden olyan lesz mint régen akkor lehet róla szó , hogy újra együtt legyen a banda.


    *Rachel szemszöge*



Hatalmas káosz uralkodott a konyha közepén. Mindenki ordibált és üvöltözött. Amy már egy ideje fel ment Louis-ért. Vajon hol lehetnek ennyi ideig?
-Fiúúk elég legyeeen!!!!!!!!! - jött le végűl a lépcsőn Amy és szólt rá a többiekre. Mögötte Louis baktatott le.
-Srácok eldöntöttem , hogy mi legyen. - kezdett bele Lou - Figyeljetek, szerintem ez így nekünk nem fog menni. Vagy megpróbálunk közös nevezőre jutni vagy semmi értelme. És már nem először van ilyen, mióta itt vagyunk újra Londonban. Mit szólnátok ahoz ha egy kis időre szüneteltetnénk a banda dolgait és elutaznánk nyaralni, mondjuk egy hónapra valahova? - Mondta el Louis a tervét. Mindenki ledöbbenve nézte.
- Rendben, de akkor menjünk Spanyol országba!- jelentette be Harry.
- Ne már menjünk inkább olaszba! Ott jó a pizza! - nyafogott Niall.
- És mit szólnátok Svédországhoz? - szólt közbe Zayn és Liam egyetértően bólogatott. Mivel ismét nem értett egyet senki semmiben ezért Louis dühös lett és elkezdett ordibálni:
-NEMHISZEMELHOGYILYENIDIÓTANEMNORMÁLISSZERENCSÉTLENSÉGEKVAGYTOK!!!!
-ezek után becsapta az ajtót és elment. Amy megforgatta a szemeit és csúnyán nézett a srácokra, akik lassan eltünedeztek. Niall bement a kórházba Emily-hez. Zayn idegesen ki ment a hátsókertbe és elszívott egy cigit. Harry felment Samukáért és ráadta a macska pórázt amit nem rég vett neki, majd kivitte sétálni. Liam Amy-re nézett dühösen, felment a szobájába és becsapta az ajtót. Most haragszom én is Amy-re. Nem hiszem el , hogy mért kellett felhozni a "Stella dolgot". Én is mérges pillantásokat vetettem rá majd kiviharoztam a házból.



  *Amy szemszöge*



Mindenki ott hagyott. Ez az én hibám. Leültem a kanapéra és kitört belőlem a sírás. Patakokban folytak a könnyeim. Egyszer csak valaki leült mellém és megölelt. Drága bátyám volt az.
- Ammmmmmyyyyy ne haragudj!! Ez nem a te hibád. Louisnak igaza van. Figyeéj szerintem jobb ha inkább külön külön mindenki elmegy. Mármint én maradok, mert nem hagylak itt se téged se Rachel-t. - kezdett el vigasztalni. És akkor támadt egy nagyon jó ötletem. Felhívtam a többieket is és gyorsan mindenkit hazahívtam.  l óra múlva mindenki megérkezett.
- Srácok mindenki most leül a kanapéra és kussol értettétek!! Meg kell mentsem a barátságotokat és ehhez az kell, hogy azt tegyétek amit mondok. Már csak másfél hónap van a nyárból. Használjátok ki! Nem kell mindig együtt legyetek, mert ez tönkre tehet mindent. Kicsit legyetek ti is a családotokkal. Ezért azt találtam ki, hogy holnap reggel mindannyian hazautaztok!!!!! Louis sajnálom, de nagyon hiányzol a tesóidnak éppen előbb beszéltünk velük, ezért holnaptól egész nyár végéig otthon leszel! Niall, neked is haza kéne menned, mert anyukád már kész van a kedvenc menüddel és még ma este el kell repülnöd. Harry, mondtam már hogy Gemmának és anyudnak mennyire hiányzol?! Szóval holnap te is sipirc haza! Zayn... -kezdtem bele de félbeszakított.
- Tudom holnap én is megyek haza meglátogatni a családomat. 
-Így van! - helyeseltem - Most viszont béküljetek ki, hogy ne haragban váljatok el és irány pakolni!!
- NAGY ÖLELÉÉS!! - ordibált tárt karokkal Niall. Jó volt látni őket.



 *Niall szemszöge*



A nap hátralévő része nyugiban telt és nem veszekedtünk. Olyan volt mint régen! Gyorsan összepakoltam a cuccaimat majd este ugy döntöttem, hogy elköszönök Emma-tól és Emily-től. Most már az érzéseimet lerendeztem. Én Emma-t szeretem. Igen bár nem ismerem őt sem olyan hú de rég óta de hozzá érzem magamat közelebb és ha visszajövök remélem még lehet köztünk valami. Már csak ezt el kell neki mondjam. Emily-nek nem tudom mit mondhatok. Majd kitalálom. Éppen csöngettem a szomszédba , de senki nem nyitott ajtót. Még egyszer megpróbáltam . Emma nyitott ajtót majd gyorsan kilépett mellém.
- Mit keresel itt? El vagyok tőled tiltva! - suttogta.
- Mert? Amúgy nem érdekel! Most elfogom mondani amit szeretnék!- jelentettem ki határozottan.
- Jó de siess.
- Szóval egyszóval : Kedvellek! Nagyon! Sőt szeretleek! Emma engem nem érdekel , hogy most miért vagyok eltiltva tőled, mert most el kell utaznom! De szeptemberben visszajövök és neten addig is beszélhetünk! - hadartam el gyorsan. Szinte arra sem figyeltem, hogy mit mondok.
- Niall! Én is nagyon kedvellek és a karom miatt vagy amúgy eltil... -próbálta végig mondani a mondatát , de én megcsókoltam. De ez az édes csók nem tartott sokáig. Az ajtó kinyílt és az anyukája jelent meg.
- Ti meg mit csináltok?! Nem meg mondtam Emma, hogy többet nem találkozhatsz vele?! - tört ki magából az anyukája de én közbe vágtam és mentettem a menthetőt.
- Nem is fog , ugyanis holnap én hazautazok a szüleimhez és nem hinném, hogy a közel jövőben látni fogom. És én szeretem a lányát. Nem az én hibám volt, hogy az az idióta biciklis nem szerelte meg a lámpáját. - Emma végig tudta, hogy hazudok, és még vissza fogok jönni. Anyukája aztán sóhajtott egyet majd magunkra hagyott ismét. Ez valószínűleg nála a megbocsájtás jele. Na mindegy. Újra megcsókoltam , majd elbúcsúztunk egymástól és én indultam is a kórház felé. A tervem az volt, hogy elköszönök Emily-től és elmondom, hogy elmegyek és csak max szeptemberben térek vissza. Hamar megérkeztem és beléptem a kórterembe. Már jobban volt. Ma már voltam nála de most sütit is hoztam amit ígértem.
- Sziaa Emyy!! -köszöntem.
- Te már megint itt? - mosolyodott el.
- Van egy jó és egy rossz hírem. -jelentettem ki.
- Jajj ne...Kezdd a jóval kérlek, túl sok volt nekem mostanság a rossz.. - Na ez az utolsó mondata meghátráltatott. Nem tudom most már , hogy hogyan, de közölnöm kell vele, hogy elmegyek.
- A jó hír az...... - itt tartottam egy kis hatásszünetet - hogy hoztam neked olyan rózsaszín mázas csokis töltelékű fánkot.
- Jujj kéreeeeem! - sipítozott.
- Majd a rossz hír után. Nem akarom, hogy megfulladj.
- Hát jó.. Na mondd!!!
- Szóval az a helyzet, hogy a fiúkkal kicsit összevesztünk, de már kibékültünk hála Amy-nek. Viszont, holnap mindenki haza utazik a családjához. Én megyek vissza Írországba. Holnap reggel indulok és csak talán augusztus végéig ott leszek, vagy szeptember elejéig.
- Hát nem mondom, hogy örülök, de nem foglak visszatartani, mert tudom, hogy hiányzik a családod.
- Köszönöm Emily és remélem, hogy még látjuk egymást! - mondtam majd végül odaadtam neki a fánkot. Amíg evett, beszélgettünk, majd végleg elbúcsúztam tőle. Hiányozni fog. Jó barát és még egyszer kell kárpótoljam vagy nem is tudom , valamit kell tennem a balesete miatt , ami az én hibám volt. Haza mentem, és már dőltem is be az ágyba. Fárasztó volt ez az egész hét. Mielőtt elaludtam volna, azon gondolkodtam, hogy mennyi minden történt ebben az 1 hónapban , ami teljesen megváltoztatta az életünket. Igen , annó még nem nagyon gondoltam bele , hogy a banda feloszolhat, de még abba se gondoltam bele, hogy szünetet tart. Sőt abba se , hogy ilyen apróságokon veszünk össze..És hogy holnap újra otthon leszek már ilyenkor. Amikor idejöttünk , ez nem jutott volna az eszembe, mert hát a terv az volt, hogy itt leszünk egész nyáron és csak augusztus közepe tájt megyünk haza családjainkhoz. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.......










2014. március 29., szombat

Figyelem!!

FIGYELEM!!!


Sziasztok!! A blog ma új külsővel rendelkezik, amit Alina-nak köszönhetek! Ő csinálta nekem ezt a remek fejlécet és segített egy kicsit hejrepfozni az oldal külsejét! Nagyon szépen köszönöm neki! Alina blogját itt találjátok: http://audrinaslife.blogspot.hu/
És itt van a design blogja is, ahol hasonló fejléceket rendelhettek tőlle : http://dedesigner-forever.blogspot.hu/




 Amy            

2014. március 25., kedd

20.fejezet - Fájdalom és veszteség

Sziasztok!Már elég régen írtam ebbe a blogomba és sajnálom, hogy új rész se nagyon érkezett, de ezek ellenére nagyon köszönöm az 1665 oldalmegjelenítést *-* !!Na de itt van a várva várt új és izgalmas  rész!!Jó olvasást!!!
**************************************************************************


            *Emily szemszöge*


Újra fényfoltok minden felé.Kinyitottam a szememet és ara eszméltem, hogy borzasztóan fáj a fejem.Éppen megpróbáltam volna felemelni az egyik kezemet, de nem ment.Hiába próbáltam, gyenge volt és fájt.Nem értettem mi folyik itt.Oldalra fordítottam a fejemet és az ágyam mellett ott űlt Niall és Emma.
-Felébredt!-mondta boldogan Emma.
-M-mi történt? - kérdeztem kicsit rekedtes hangon.Emma sírni kezdett.Niall próbálta vigasztalni, majd megszólalat ő is - Emily, arra emlékszel, hogy elvittelek téged ahoz a romos épülethez?
-Igen, és arra emlékszem utoljára, hogy leültem egy kődarabra és onnantól minden más kiesett.
-Kicsim!Jól vagy? -  szaladt oda hozzám könnyes szemekkel anyu.
-Nem tudom,fáj a fejem és nem bírom megmozdítani a bal kezemet. - Erre anya bőgni kezdett. - Mi történt? Mondjátok el! - Erre anya óvatosan lehúzta rólam a takarót.Picit felemeltem a fejemet és megláttam, hogy a kezem be van kötve és nincsen ott a kézfejem.
-Ugye nem? - néztem kétségbe esve anyára.Erre csak sírva bólintott egyet.Elkezdtem tombolni, ordibálni.
-Miért?Mondtam, hogy ne engedjétek semmi képen!!!Én mondtam... - üvöltöttem és sírtam egyszerre.Az orvos lépett oda hozzám és próbált megnyugtatni, de én tovább bömböltem.Egyszer csak egy apró szúrást éreztem a jobb vállamban, majd újra minden elsötétült..


               *Emma szemszöge*


Nem értettem mért történik ennyi szörnyűség egyszerre!Borzasztó volt látni Emily ijedt arcát amikor megtudta mi történt vele.Amikor a nővér adott neki egy nyugtatót újra mély álomba merült. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Már megint. Anyukám volt az. Eléggé lecseszett, hogy mért nem szóltam , hogy elmegyek otthonról. Ott ordibált velem én meg csak hallgattam.
- Anya figyelj ide, nem jókedvemből jöttem el!!! És igen sajnálom, hogy nem szóltam, de nem akartam, hogy pattogj! Éppen a kórházban vagyok és ülök Emily ágya mellett. Balesete volt. A kézfejét pedig leamputálták.
- Hogy micsoda??? Jajj istenem már indulok is!! 
- Nem  kell, én is mindjárt indulok haza ne aggódj! Egy fél óra és otthon vagyok! - búcsúztam ezzel el anyától és leraktam a telefont. Igen az ilyen helyzeteket túl pánikólja és ezzel feszültebbé teszi a környezetét. A baleset óta legalább is így van. Előtte elég nyugodt volt. Tudta , hogy biztonságban vagyok én az iskolába, hisz ki hinné, hogy ilyen dolgok történnek egy kisvárosban?! Senki.
- Niall figyelj haza tudnál dobni?? - kérdeztem meg a szőkeséget, aki nagyon kétségbeesetten ült az ágy melletti széken. - Hahóó Niall!!! 
- Jaj igen persze ne haragudj , csak elbambultam. Nincs nálam a kocsim ott hagytam a romos épületnél, de gyalog is haza tudlak kísérni , ha nem akarsz ilyen sötétben egyedül menni. - mosolyodott el végre. Rábólintottam természetesen , majd megfogtam a vékony bőrdzsekimet és elköszöntem Emily szüleitől. Nyomtam egy puszit még barátnőm homlokára, majd elindultunk. Az elején nagy csend volt, amit én tőrtem meg:
-Szereted Emily-t?? 
- Tessék? - válaszolta meglepve.
-Jól hallottad! Szereted? - mondtam és próbáltam mindvégig komoly lenni.
-Ömm, hát igazából nem is tudom, hogy most ki iránt mit érzek.... -mondta és közben lehajtotta a fejét.
-Ohh értem. - mondtam enyhén elpirulva. Útközben picit hülyéskedtünk és elkezdtük poénból lökdösni egymást. Egyszer csak azt éreztem hogy valami oldalról belém vág és elesek.
- Auuu a karom! -jajgattam.Láttam hogy egy bicikli fekszik még a járdán mellettem és a tulajdonosa próbálja összeszedni ami a földre hullott a holmijai közül. A karom nagyon fájt esküszöm szerintem eltörtem.
- Jajj ne haragudj !! Nem működik a lámpa a biciklimen és útközben romolhatott el, ezért nem láttalak titeket és a barátod mivel meglökött téged és elém ugrottál ezzel, ezért nem bírtam már fékezni.. - magyarázkodott a biciklis csávó. 
- Hát akkor te ne haragudj , hogy lökdösődtünk és így eléd ugrottam mi se láttunk....De auuu. Nagyon fáj a karom! - visítoztam. Niall felsegített majd hívott nekem egy mentőt mert a kórház már messze volt és nem tudtunk volna besétálni mert a bokám is picit meghúzódott. A mentő hamar megérkezett és megállapították, hogy biztos, hogy eltört a felkarom. Hát remek.



   * Másnap *


A kórházból még este haza engedtek mert nem volt elmozdulva a törésem. Kaptam egy szép gipszet és úgy mentem haza. Anya még elég dühös volt...Reggeli közben akart nekem valami fontosat mondani.
- Figyelj Emma. Nem engedem , hogy azzal a Niall gyerekkel barátkozzál....Bajt hoz mindenkire. Látod mi történt Emily-vel is miatta. Most meg itt vagy te. Neked is miatta volt tegnap este az a kis baleseted.
- Anya ez nem az ő hibája volt!! A biciklis volt felelőtlen mert a sötétben lámpa nélkül közlekedett!! - magyaráztam anyunak.
- Nem kislányom nem! Ha nem lök meg téged akkor semmi bajod nem lenne. És nem érdekel, hogy hülyéskedés volt e vagy sem elvagy tőle tiltva egy jó ideig! És most add ide a telefonodat, mert kitörlöm belőle a számát és le is tiltom, hogy ne is tudd felvenni!! - mondta miközben a telefonomért nyúlt, hogy elvegye a konyhapultról.
- Na azt már nem! - már kiabáltam és próbáltam még anya előtt elvenni a telefonomat de sikertelenül.
- Ameddig le nem veszik a gipszet addig nem mehetsz sehova! -mondta ezt is viszonylag higgadtam, és elkezdett ügyködni a telefonomon.- Tessék. - Adta vissza, majd én szomorúan felmentem a szobámba és bezárkóztam.




   * Amy szemszöge *


A tegnapi napom Stellával meglepően kellemesen telt el. Rachel és Liam a kanapén enyelegtek, Harry Samut próbálta tanítgatni, Louis pedig a szobában gitározgatott.
-Megjötteeem! - hallottam meg Zayn hangját az ajtóból. Valószínűleg a boltban volt. Már csak a kis Ír manó hiányzott a bandából. Pedig ma szeretném megbeszélni velük, hogy kössenek szerzősét a StarFm-mel .
Nem sokkal később Niall fáradtan jött le a vendég szobából.
- Adjatok enni valami finomat és sokat!!! 
- Most hoztam kaját csinálj egy szendvicset. -  adta a kezébe Zayn a kenyeret a sajtot és pár felvágottat.
- Srácok szeretnék veletek beszélni ha már mindenki így együtt van!! - Jelentettem be. Mindenki bejött a konyhába és leültek a bárszékekre vagy csak beálltak a pult mögé.
- Szóval, arról szeretnék beszélni , hogy mit szólnátok ahhoz, ha lenne egy szerződésetek a StarFm-mel.
- Honnan jutott egy ez az eszedbe hugicám???- kérdezte meglepve Liam.
- Tudjátok Stella mostanság nagyon kedves és sokat is segít, szóval tartozunk neki ennyivel.
- Hát nem is tudom lehet, hogy nem lenne hülyeség .... - mondta Harry.
- Szerintem az! -jelentette ki Zayn. - Leszarom Stellát még mindig nem vagyok oda érte.
- Zayn nyugi.Szerintem lehet adni ennek egy esélyt..
- Szerintem viszont nem!!! - szólt közbe végül teleszájjal Niall. Ebből elindult egy egyre nagyobb vita négyük között, amikor Louis egyszer csak közbe szólt:
- ELÉÉÉÉG LEGYEN!!!! - kiabált Louis , hogy meghallják. - Srácok esküszöm ha tényleg nem tudunk ennyire egyetérteni semmiben a bandával kapcsolatos dolgokban sem akkor szerintem hagynunk kéne az egészet.- mondta idegesen majd az eddig kezében lévő konyharuhát a pulthoz vágta és felrohant az emeletre.



               











                 

2013. július 7., vasárnap

19.fejezet - Stella és a kórház

Sziasztook!Itt van egy új izgi rész és szeretnék legalább 3 komit!!!!ÉÉs nagyon nagyon örülök az 1077 oldalmegjelenítésnek is *o* köszönöm!!!Na de nem szaporítom tovább a szót jó olvasást!:)
************************************************************************





             *Emily szemszöge*


Hírtelen lezuhant az a romos fal darab és elájultam.Az utolsó hang amit hallottam.Amőba foltokat láttam mindenhol és végűl egy hatalmas fényfoltot vettem észre.Csak pislogtam mikor minden kitisztult.Egy pár perc múlva erős fájdalmat éreztem a jobb karomban.Felszisszentem és oldalra fordítottam a fejemet.Az ágyam mellett ott űltek a szüleim és Niall is.
-Felébredt - hallottam meg Niall hangját. Erre anya sírva fakadt.Felakartam űlni de Niall visszatartott.-Pihenj még egy kicsit. - Aggódóan mért végig.Engedelmeskedtem neki és lehunytam újra a szemeimet.Amikor felébredtem anyu keservesen sírt miközben az orvossal beszélt.
-Felébredt.Kap egy altatót és máris vihetjük a műtőbe.- hallottam kicsit szakadozva az orvos hangját.
-De ő még nem is tudja mi vár rá!
-Ha nem visszük be most elfertőződik a seb és meghalhat...Ezt akarják??Ha elmondanánk neki, biztosan ellenkezne és nem engedné, hogy végre hajtsuk a műtétet. - az orvos már majdnem kiabált.Már csak arra lettem figyelmes hogy két nővér tolja az ágyamat végig a folyósón és betolnak egy terembe ahol áttesznek egy másik ágyra.Betakarnak és egy lélegeztető maszkot nyomnak a fejemre.Ekkor minden elsötétült.



        *Emma szemszöge*

Úgy döntöttem elmegyek Jack-hez és megbeszélem vele a dolgokat.Persze erről anyumnak nem szóltam.Fogtam egy taxit és elindultam.Amikor megérkeztem és ott álltam az ajtó előtt, vettem egy nagy levegőt és becsöngettem.Nem nyitott ajtót senki.Megpróbáltam még egyszer de ez sem használt.Észrevettem, hogy az ajtó nyitva van.Bementem a csöndes házba és körbe jártam a nappalit majd a konyhát.Felmentem az emeletre ahonnan zajokat hallottam.Benyitottam abba a szobába ahonnan a fura hangok jöttek.A szemem elé nem várt látvány tárult.Az ágyon ott falta egymást Jack és egy volt osztálytársam a lányon már csak fehérnemű  volt Jack meg félmesztelen.Jack észre vett és lemászott a lányról aki kábán és kicsit durcásan feküdt tovább az ágyon.
-Szia ne haragudj ez nem az aminek látszik!- próbálta megvédeni magát Jack.
-Ja persze...Én idejövök hozzád, hogy megbocsájtsak neked meg minden, és te erre egy volt osztálytársammal hemperegsz az ágyban...Remek mit is mondjak.Én is csak erre kellettem volna mi?? osztottam ki és kirohantam a házból.Arra vártam hátha van benne annyi hogy utánam szalad, de nem.Hívtam újra egy taxit és azon gondolkoztam, hogy mi a fenéért küldtem el Niall-t egy ilyen kis szerencsétlenért.Már egy ideje vártam az autót,ami kor megszólalt a telóm.Niall volt az.
-Szia hol vagy? -kérdezte.
-Most indulok haza felé majd...Miért? - hallottam, hogy Niall kicsit aggódva beszélt hozzám.
-Emily-nek balesete volt, és éppen a műtőben van..- mondta és a sírás fojtogatta a hangjából ítélve.Nem értettem mi történt.Niall viszont mindent elmesélt én pedig, leraktam a telefont ijedten.Éppen megérkezett a taxi és villám gyorsan beszálltam.Elmondtam hova szeretnék menni és elindultunk.Berontottam a kórházba és fel mentem a 3. emeletre ahogyan Niall mondta.Ott találtam a szüleit a folyosón , ott ültek idegesen a székeken.Niall is ott volt.
-Mit mondanak az orvosok mentem osa hozzájuk aggódva.
-Semmi jót...Le akarják amputálni a kezét...-mondta az apukája és próbálta türtőztetni magát, hogy ne kezdjen el sírni.Engem is a sírás fojtogatott.Ott álltunk és vártunk.Egyszer csak a nővérek kitolták Emily-t a műtőből.Felkaptam a fejemet követtem ahogyan betolták.A karja be volt takarva ezért nem láttam a kézfejét.Ő még aludt.Niall-el leültünk az ágya mellé és vártunk.Hallottam pár szót amint azt is, hogy Mr.Bruke sírni kezd, de az orvos megnyugtatja.Ezek ellenére oda lépett lánya ágya mellé és levette róla a takarót.Elborzadtam a látványtól.Emily-nek csuklótól lefelé le volt amputálva a keze és be volt kötve.Niall és én is sírni kezdtünk.Sajnáltuk Emily-t és tudtuk, hogy ő ezt nagyon nehezen fogja feldolgozni ha majd felébred.







            *Stella szemszöge*

Zayne balesete óta kb 2 hét telt el.Úgy döntöttem felhívom Amy-t és megkérdezem tőlle, hogy nincs e kedve eljönni velem plázázni.
-Sziaaa Amy!Én vagyok az Stella és arra gondoltam, hogy elmehetnénk plázába vagy valahova. - mondtam a lehető legőszíntébb és legkedvesebb hangomon.
-Hát nem is tudom...Benne vagyok!Úgy sincs ma semmi programom. - mondta ő is kedvesen.Remek ma szépen a közelébe férkőzök és elintézem, hogy Liam az enyém legyen.Egy óra múlva taliztunk a plázában.Kinézett magának egy jó kis pólót a kedvenc boltomban, ami eléggé drága hely.Nem volt rá elég pénze ezért, hogy kicsit benyaljak neki vettem neki 5 jó kis cuccot onnan amiket kinézett.
-Nagyon köszönöm Stella!Nem hittem volna, hogy te tudsz  ilyen lenni!:)
-Csak, mert nem ismertél:) Figyel azok a barátaim akikkel a suliban lógok, csak a pénzem miatt barátkoznak velem.És szeretnék olyan barátokat is akik önmagamért szeretnek, ezért megmutatom neked az igazi énemet.
-Értem.Hát nem akarok egós lenni de azt szokták mondani, hogy jó barát vagyok.xd - Nevette el magát Amy.Még beszélgettünk egy kicsit aztán ő olyan témára tért amire igazán nem számítottam.
-Figyel és mit szólnál ma meggyőzném a fiúkat, hogy belemenjenek a szerződésbe, hogy saját műsoruk legyen apud rádiójánál.
-Megtennéd? -kérdeztem csillogó szemekkel.
-Persze!Ha megtudják, hogy nem is vagy te olyan ugy mond gonosz ahogy eddig hittük, akkor bizti belemennek!
-Köszönööööööööm!!!!!  -öleltem meg Amy-t.






*********************************************************************************
Na remélem tetszett és szeretnék legalább 2 kommentet és 4 lájkot!!!;)












2013. június 26., szerda

18.fejezet - Döntések sorozata

Sziasztok!Már nagyon nagyon közelítünk az 1000 oldalmegjelenítéshez!Itt a kövi rész és még pénteken írok egy dupla részt, mert szombaton elutazok és nem fogok tudni írni!:/Na de jó szórakozást a maihoz.
****************************************************************************



                     *Niall szemszöge.*
Örültem annak, hogy Emma-nak Jack tetszik, mert így nem kell annyit vaciláljak.Na de mindegy is beszélnem kell Emily-vel.Elvonultam vele is a konyhába amíg a többiek beszélgettek.
-Emily el kell neked mondanom valamit...- kezdtem bele a mondókámba - Az van, hogy lehet,hogy csak egy napja ismerlek, de nagyon megkedveltelek.... - ekkor közelíteni kezdtem az arca felé és szám a szájára tapadt...Megcsókoltam és engedte,sőt visszacsókolt.Rövid csók volt, de annyira jó.amikor eltávolódtak ajkaink csak ennyit mondott.
-Niall én is megkedveltelek ez alatt az egy nap alatt.. - mondta 
-Figyelj lenne kedved eljönni velem ... - kezdtem el mondani, de belém folytotta a szót Liam
-Madárkáim mindenki látta a csókotokat ha nem zavar de mindegy :D És nagyon kis cuksik vagytok! -kezdett el cukkolni.Elpirultam majd Emily-vel kiviharoztunk a házból és folytattam a mondatomat.
-Lenne kedved eljönni velem esetleg moziba ma este? - böktem ki végül.
-Igeeeeen!!!! - mondta és a nyakamba ugrott.Olyan kis aranyos volt.





         *Harry szemszöge*

olyan 2 óra lehetett, amikor hazaértek Amy és Liam szülei.Odarohantam hozzájuk a kezemben Samuval úgy körülbelül, mint egy5 éves
-Jónapot Mr és Mrs.Payne!Megtarthatjuk Samut???????? kérdeztem és a macskát kicsi felemeltem.
-Ő lenne Samu?-kérdezte rá mutatva Amy anyukája.
-IGeeeeeeeeeen!- válaszoltam kb tényleg úgy mint egy 5 éves.
-Hát nem is tudom.Drágám?Te mit mondasz.
-Ha megtanítjátok,hogy szobatiszta legyen akkor igen,de ha valamit kárt okoz a házban vagy ilyesmi akkor repül a Samu ! -mondta végül a döntését Mr.Payne. Nagyon boldgo voltam ezért elkezdtem ugrálni örömömben a nappali felé.



        *Niall szemszöge*

Estis nem sok m inden történt.Én kinéztem egy jó filmet, majd felhívtam Emily-t,hogy az jó lesz e.Megvettem a jegyeket, majd elkezdtem készülődni.6-ra átmentem Emily-ért.Nagyon jól nézett ki mint úgy álltalában.
-Indulhatunk? -kérdeztem
-Természetesen. -mondta és megfogtam a kezét majd elindultunk.A moziban vettem egy óriás popcornt  magamnak, és egy kicsit Emilynek.Beültünk a terembe.A film egész jó volt, de én nem a filmet néztem...A mozizás után, úgy döntöttem,hogy mutatok egy helyet Emily-nek, amit nagyon szeretek.Egy régi be nem fejezett épület.Nagyon kis hangulatos.Van ott egy kanapé,egy égősór és egy régi tv ami persze nem működik.Leültünk Emily-vel a kanapéra.Éppen magakartam csókolni amikor valami hatalmas nagy zaj lett.Én elugrottam De Emily ott sikitozott.Nem láttam semmit, a portól de amikor kitisztult a levegő, csak annyit vettem észre, hogy az épületről egy fal darab ráesett Emily csuklójára.Ott térdelt a földön és a csuklója beszorúlt.
-Emilyyyyyy!!!!!!





****************************************************************************
Na remélem tetszett és bocsi, hogy ez ilyen rövidkére sikerült de a legközelebbi az hosszabb lesz!





                    



2013. június 25., kedd

17.fejezet - Az új családtag és Niall terve

Sziasztok!Itt is van a kövi rész!Jó olvasást!!
*****************************************************************************



                      ,,-Emilyyyy!!!!!!!!!!!!!!"



         *Emily szemszöge*

-Emmaaaaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!! - köszöntem rég nem látot barátnőmnek és potyogni kezdtek a könnyeim a meghatódságtól.Megöleltem szorosan és ott álltunk az előszoba közepén elengedtem és köszönt anyukámnak és én is az ővének.Amikor bementünk a nappaliba ott ült a kanapén egy szőke hajú kék szemű srác.Annyira ismerős volt.
-Emily, ő itt Niall Horan és jelenleg a szomszédban lakik, Liam Payne-nél és a többiek is ott laknak.Mármint vendégségben vannak Liam-nél.-na ekkor leesett, hogy honnan is olyan ismerős!El sem hittem, hogy itt űl a legjobb barátnőm kanapéján Niall Horan.
-Szia Niall!Az én nevem Emily Bruke!
-Szia Emily!Niall Horan vagyok és örülök, hogy megismertelek.-annyira aranyos volt!Bevallom őszintén, hogy csak egy pár számukat hallottam, de nem nagyon volt időm, hogy utánuk nézzek.De amikor belenéztem azokba a szép kék csillogó szemekbe.Elvarázsolt.Leültünk a kanapéra beszélgetni.Sokáig elvoltunk amíg a szülök a konyhában beszégettek.
-Emily mért van még mindig bekötve az a csuklód?? - kérdezte Emma.
-Ja mert egy hete lb megnyilt a sebem és elkellett menjünk orvoshoz , és azt mondta a doktor úr, hogy maradjon rajtam egy két hétig és majd menjünk vissza.
-Értem.akkor ezek szerint semmi komoly baj ugye?- kérdezte aggódóan Niall.Nagyon kis cuki volt.Egy csomót hülyültünk és beszélgettünk együtt.



                                                            *Ekőzben a konyhában*



              *Mrs.Bruke (Madison) szemszöge*


Amíg a gyerekek beszélgettek a nappaliban, mi elvonultunk a konyhába.
- Múlthéten voltunk az orvosnál Emily keze miatt, mert felszakadt a sebe!
- Jujj!És mit mondott az orvos? - kérdezte Clara.
-Ha nem gyógyúl és nem lesz jobb péntekig amikor megyünk vissza, akkor már biztos, hogy elfertőződött...És ha nem tudnak rajta segíteni lehet hogy le kell amputálják neki csuklótól lefele....De ezt ő nem tudja és nem is akarom még ezzel terhelni..De te se mondd Emma-nek kérlek.
-Jó nem  mondom el ne aggódj.
-Viszont mi megyünk is szerintem mert még el kell ugorjunk az éjjel nappaliba tejért.
-Rendben. -mondta majd elindultunk a nappali felé ahol a gyerekek nagyon jól érezték magukat.
-Emily!Gyere mennünk kell.
-De anya hagy maradjunk még egy kicsit!! - könyörgött.
-Nem , nem mert még be kell menjünk az éjjel nappaliba is és már későre jár.Kösszönj el szépen a barátaidtól.
-Hát akkor örülök, hogy megismertelek Niall,és remélem majd még találkozunk!Szia Emma!- ölelte meg barátnőjjét és én is elköszöntem Calra-tól.






               *Niall szemszöge*


Emily után én is hazamentem.Felmentem a szobánkba és gondolkodtam elég sokat a mai napon.Őszinte legyek?KÉt lány is tetszik....De csak egyik tetszhet igazán.....Ez olyan mintha egy csodás csoki torta, vagy egy isteni finom fánk között kellene döntsek.Na jó nem szép dolog a lányokat kajához hasonlítanom.Meg is van mit fogok csinálni!!
Ma nagyon megtetszett Emily, és Emma is, de ő már régebb óta.Lefogom őket tesztelni, hogy melyiknél van a legtöbb esélyem.Először holnap Emmahoz fogok közledni és megcsókolom és ha vissza csókol akkor már van esélye aztán áthívom Emily-t is mert cseréltünk számot és valahogy őt is megcsókolom ha ő is visszacsókol akkor eldöntöm, hogy melyikükkel érzem jobban magamat.Ennyi megvan oldva.Kicsit furcsa terv, de egy próbát megér.Még gondolkoztam egy kicsit aztán hamar elaludtam.



                                                            *Másnap reggel*



         *Harry szemszöge*


Amikor felkeltem még Zayn és Niall aludt.Gondoltam lemegyek a konyhába.Amikor leértem csöngettek, gondoltam kinyitom.Amikor kinyitottam az ajtót nem volt ott senki körül néztem és a lépcső alatt ott állt egy doboz.Odamentem és felvettem.Egy édi bédi cuki muki aranyos kiscica volt benne.És egy üzenetet találtam a dobozon: Nem tudom gonját viselni ennek a kis cicusnak és gondoltam, lerakom ide az ajtó elé talán ti tudtok rá vigyázni és ha nem, akkor  adjátok oda valakinek aki szívesen  vigyáz rá.
Nevet nem írt a cetlin de nem is érdekelt.Fogtam magam és bementem a házba.Felmentem a cuki kis cicával a kezemben és rá raktam Niall vállára.
-Úristen m iez!!???-riadt fel és a sikitozására Zayne is felébredt.
-Meglepetés!Találtam az ajtó előtt egy  cuksi kis cicát, akinek nevet kéne adni ezért öltözetek fel és gyertek le a konyhába. -utasítottam a fiúkat.Aztán bementem Amy-hez aki már fent volt és át is volt öltözve.
-Amyyyy nézd kit hoztam!!!! - adtam neki oda a macseszt
-Szia Harry!Jujj honnan van ez a kis csöpség??
-Valaki csöngetett  és  egy dobozban volt a lépcső előtt de embert nem láttam csak egy cetli volt a dobozon és ugye megtarthatjuk??? - hadartam el.
-Hát erről nem én döntök.Majd megkérdezzük anyuékat.De szerintem megfogják engedni.
-Okééés!Akkor gyere le te is a konyhába, hogy megbeszéljük a nevét. - mondtam miközben elvettem tőle a cicátmat és szóltam még Liamnek és Louisnak is.Megkértem Niall-t hogy hívja át Emma-t is. és Amy-t, hogy ő meg Rachelt.
Amikor mindenki itt volt már akkor leültünk a nappaliban.
-Nos köszöntelek titeket és bemutatom nektek családunk új tagját- mondtam kcsit hivatalosan.- Kérek 3 név tippet és megszavazzuk hogy melyik legyen.
-Legyen süti!!!! -mondta Niall.
-Legyen inkább....Fiú vagy lány? -kérdezte Liam.Megtekintettem cicusom nemét és megállapítottam, hogy kandúr.
-Akkor legyen samu? -mondta végül Liam.
-Vaaaagy.Legyen inkább Borsi!!!! -mondta Emily.
-Jó megvan a három név szavazzunk. -mindenki leírta egy lapra, az a nevet amelyik tetszett neki.Összeszámláltam a szavazatokat és kihirdettem az eredményt.
-Éééés a nyertes név.....SAMUUUUU!!!-mondtam úgy mint ahogy az xfaktorban szokták.



Samu láthatólag nagyon örült a nevének.Ott játszottunk vele amikor Emma és Niall eltüntek.



      *Emma szemszöge*


Nagyon kis cuki volt Samuka.Úgy döntöttem viszont, hogy Niall-nek elmondom, hogy mit is érzek Jack iránt.
-Niall figyel ide nem tudom,hogy hogy fogod fogadni ezt az egészet, de nagyon megkedveltem Jack-t.Este is beszéltem vele telefonon vagy 1 órát és kibékült a szüleivel képzeld.Szóval úgy döntöttem,hogy adok neki egy esélyt és tudom, hogy tetszek neked és ezért gondoltam,hogy elmondom.
-Ja oké.Ahogy gondolod én nem szólok bele.- fogadta egész jól a dolgojat és csak mosolygott.Amikor visszamentünk a nappaliba Niall félre híva Emily-t is a konyhába.Vajon mire készülhet??

***************************************************************

Na remélem tetszett és most felteszek egy kérdést: 


Szerintetek mit fognak szólni Amy és Liam szülei az új családtaghoz?





















   

    



2013. június 24., hétfő

16.fejezet - Új románcok és Emily

Sziaasztok!Közelitünk az 1000 oldalmegjelenítéshez és ennek én nagyon örülök!^^És meg van 3 rendszeres olvasóval is bővültünk:DDNa jó szorakozást a következő részhez!:)^^

************************************************************************


    *Lousi szemszöge*


Nem értettem Harry-t de röhögtem rajta.Hogy került ő a parkba Lisával??xDDBiztos randiztak.
-És mért vagytok csurom vizesek?- kérdeztem és szakadtam a nevetéstől.
-Ne nevess Tomlinson!!Az hosszú történet, hogy mi történt az a lényeg hogy találkoztam Lisa-val a parkban és jött egy fotós én megijedtem és véletlenül belöktem Lisa-t a tóba aztán utána ugrottam és az én telóm a zsebemben volt és tönkre ment és Lisa telefonja le fog merülni szóval le is teszem gyere értünk szia!
-De Harry... - próbáltam még megkérdezni tőle, hogy mi a fenéért nem hívott inkább egy taxit, de lerakta, gondolom azért mert lemerült a telefon..Na mindegy elmegyek értük...Felmentem szólni Amy-nek és Niall-nek, hogy el kell menjek értük.Elindultam a parkba a kocsimmal.Meg is találtam Harry-t meg Lisa-t a tó mellett, de szerintem nem éppen a legjobb pillanatban érkeztem.



             *Harry szemszöge*


Éppen futottam a parkban, amior összefutottam Lisa-val aki a vásárlásból jött haza.Oda jött hozzám és leültünk a tó melletti parkba.
-Szia Harry, te meg, hogy hogy itt vagy?? -kérdezte 
-Csak kijöttem futni egyet.És te?Hogy hogy nem haza mentél? 
-Ja hát mindjárt lemerül a telóm és gondoltam haza jövök gyalog és akarok enni egy  fagyit azért jöttem erre. - amikor ezt kimondta egy fény csillant meg előttünk.Amikor oda néztünk vagy 4 lesifotós kattogtatta a kameráját.Én ugy megijedtem hogy véletlenül belöktem a vízbe nem haboztam reflexből utána ugrottam és már nem érdekeltek a fotósok.Amikor nevetve kiszálltunk a vizből észrevettem, hogy a telefonom csurom víz és nem is müködik.
-A francba a telefonomnak annyi....-káromkodtam mert kicsit ideges lettem, de ránéztem Lisa-ra és megint nevetni kezdtem.
-Tessék itt az enyém, de mindjárt lemerül ezért csak egyet hívhatsz - remek olyan minthogyha egy aranyhaltól  csak egyet kívánhatnék.Úgy döntöttem felhívom Louis barátomat.Megbeszéltem vele, hogy jőjjön értünk.Leültünk ezután a parkba és még hülyültünk.Adtam egy puszit csak úgy Lisanak.
-Ezt meg mért kaptam?- nevetett.
-Nem tudom..Csak úgy.- mondtam kicsit elpirulva.
-Ja persze te csak ugy puszilgatsz mi? xd - nevetett.
-Nem Lisa bevallom neked az igazat....Az az igazság, hogy kedvellek.Nagyon kedvellek és ez szerintem több mint barátság....-vallottam be neki mindent.
-Harry én is többet érzek mint barátság...Pedig az elején nem voltam oda érted...de jó fej vagy nagyon és megértesz meg minden...-egy csókkal hallgatattam el a mondókáját.Visszacsókolt.Annyira csodás volt minden...addig ameddig a kedves Tomlinson meg nem jelent..Remek..mindig "jókor" jön.
-Sziasztok tubicájim! - köszöntött gúnyosan
-Szia Louis.... - köszöntöttem unottan. - mehetünk?? Ugye nem gyalog jöttél?
-De gyalog jöttem. 
-Nem mondod ugye komolyan??? -akadtam ki ezen a tökfejen.
-De én tudod, hogy mindig komoly vagyok -kacsintott egyet.
-Tomlinson ne szorakozzál!!!!Hoztad a kocsiit??? - kérdeztem már icipict dühösen.
-Ne parázz itt van na gyertek. - amikor ezt kiejtette a száján megnyugodtam.A kocsiban egész úton csendd volt amit Louis tört meg:
-Na és Lisa, Harry jól csókol??hmm? 
-Hát nem is tudom...- kiváncsi voltam a válaszra ami nem kezdődött valami biztatóan. - Igen.Nagyon is jól.
-És most ti jártok vagy mi?- kérdezte boobear
-Nem is tudom....-mondta, de én félbeszakitottam
-Igen járunk!-kacsintottam rá.Gondoltam hihetnék ezt a többiek.Miért is ne??Amikor hazaértünk már mindenki otthon volt és éppen filmet néztek.Mindenki ott volt kivéve Niall.
-Sziaaasztooook!Meghoztam a szerelmes párt! -köszönt kicsit túl hangosan Louis.
-Szerelmes páár??- nézett rám értetlenül Rachel és Amy.
-Igen! Harry és Lisa járnak.
-Nem járunk te idióta a kocsiban csak  szivattunk!!!-világosítottam fel Louis-t.
-Aham persze...Biztos..
-Nyugi emberek tényleg nem járunk! - mentett ki a helyzetből Lisa.- Na de én megyek is haza.Sziasztok!-köszönt el Lisa, de én utána mentem még.
-Lisa várj!Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy nincs kedved eljönni velem holnap mondjuk moziba?
-Holnap nem jó, de Kedden igen!Holnap táncórám van és későn érek haza.
-Okés akkor addig majd még beszélünk!Sziaa!
-Sziaa!- köszöntünk el egymástól.Visszamentem a többiekhez.Egy valakit hiányoltam már csak.
-Srácok, Niall merre van?? 
-Asszem át ment Emma-hoz. -válaszolt Liam.Jajj itt is izik a levegő.Becsatlakoztam én is a filmezésbe ami elég izgi is volt.







     *Emma szemszöge*


Amikor hazaértem anya már nagyon aggógott értem.Megölelt, de nem is szidott le.
-Hála az égnek, hogy itthon vagy és semmi bajod nincsen.Tudod kinek az anyukája hívott fel?? - köszöntött anyu.
-Naa?
-Emily -é.És Emily jövőtől újra iskolába fog járni még hozzá abba az iskolába ahova te!Valószínűleg osztálytársak lesztek mert magántanulóként, letudta tenni a vizsgákat és nem kell évet ismételjen.És ami a még jobb....Ide költöztek a szomszéd utcába!!!!!!!! -el sem hittem amit anyu mondott. -És ma átjön Emily egy kicsit.
-Uristen!!!Nagyon örülök ő maradt meg nekem csak a legjobb barátaim közül....Bár őt is majdnem elvesztettem.....Körülbelül fél óra múlva csöngettek.Rohantam le a lépcsőn ajtót nyitni!
-Megyek-kiabáltam le a lépcsőn.Amikor kinyitottam az ajtót nem Emily állt ott hanem Niall.
-Szia!Aggódtam érted!Ugye jól vagy?Bejöhetek? -kérdezte gyorsan Niall.
-Szia gyere be! -bementünk és leültünk a kanapéra. -Semmi bajom!Jack nem bántott sőt...Mindegy az a lényeg, hogy jól vagyok és aranyos vagy, hogy aggódtál értem.
-Én ma voltam abban a házban ahol Jack volt!És azt mondta, hogy most ti elvagytok foglalva valamivel....Ugye nem???? 
-Nem dehogyis...Megcsókolt igen...és visszacsókoltam nem tudom, hogy miért....De az a lényeg,  hogy nem volt semmi komoly és én is jól vagyok.Viszont emlékszek amikor meséltem a régi barátaimról akik meghaltak?Köztük volt Emily, de ő túl élte csak majdnem lekellett amputálni a kezét és ez nagyon megviselte, ezért magán tanuló lett és pszichológus is járt hozzá...Na ő szeptembertől az osztálytársam lesz mert ide költöztek egy utcával lejjebb.És ma átjön hozzánk és itt alszik - ahogy ezt kiejtettem a számon újból csöngettek.-Itt is van -rohantam kinyitni az ajtót
-Emilyyyy!!!!!!!!!!!!!!





Emily Bruke 


*************************************************************************

Na remélem tetszett ez a rész is!!:D 3 lájk 2 komment után hozom a kövit:))